Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makroszkópos vagy mikroszkópos?

2009.04.18

Az igazságügyi szakértői vizsgálatokat a régi időkben, pályám kezdetén szinte kizárólag az un. makroszkópikus módszerrel végeztük. Ez a szabad szemmel történő vizsgálatot jelentette, a hosszmérést acél vagy erősített vászon mérőszalagokkal, kisebb méreteknél a hagyományos 1/20 pontosságú tolómérővel végeztük. A falak nedvesedését tapintással vizsgáltuk.

Ma már ez nem így megy. Átléptünk a harmadik évezredbe és az elektronika fejlődése elérte mérőeszközeink és műszereink technikai megoldásait is. A teljesség igénye nélkül néhány példa az általam alkalmazott műszerek és mérőeszközök közül:

-  Elektronikus tolómérő, pontossága 1/100-ad mm.

-  Lézeres távmérő, pontossága 1/1000 m.

- Elektronikus (beszúrás nélküli) fal-, és anyagnedvesség  mérő

- Lézeres-infrasugaras felülethőmérő (érintkezés nélküli méréssel)

- Elektronikus légállapot mérő (hőmérséklet, páratartalom, harmatpont)

 

Utóbbi eszközökkel igen pontosan és gyorsan lehet meghatározni az épületen belüli hőhidak helyét, valamint azt a fontos körülményt, hogy a páralecsapódásnak, és/vagy a penészedéseknek mi a konkrét oka (pl. keveset szellőztetnek, vagy építési hiba).

 

A falrepedések vizsgálatánál a korábbi egyszerű szemrevételezés vagy egyszerűbb mérések helyett ma már repedés mikroszkópokat használunk. A felületek egyenetlenségeinek vizsgálatához a parallaxis hibák kiküszöbölésére precíziós mérőékeket alkalmazunk.

Mindezek az eszközök segítenek abban, hogy az építési hibák vizsgálatánál a magyar és EU szabványok tükrében olyan eredményre juthassunk, amely a későbbiekben  gyakorlatilag ne legyenek vitathatók.